Így népszerűsíti az öngyilkosságot a TikTok algoritmusa
A fiatalok körében legnépszerűbb közösségi média felületen elég néhány szakításról vagy szomorúságról szóló videót megnézni, és az algoritmus egyre több depressziót, majd öngyilkosságot népszerűsítő videót dob fel a felhasználóknak. Elmagyarázzuk a nyúlüreg hatást, és bemutatjuk az öngyilkossági szubkultúrákat, amik a TikTok-on terjednek. A videó öngyilkosságról és más, lelkileg megterhelő témákról szól. Ha érintett vagy, és a videó nézése közben túl nehézzé válnak az érzéseid, ne maradj egyedül. Ha 24 év alatti vagy, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ingyenesen és anonim módon elérhető a 116 111-es telefonszámon és online a kek-vonal.hu oldalon. Felnőtteknek a 116 123 általános lelkisegély szolgálat is elérhető a nap 24 órájában. szerkesztő, host: Czabán Samu bejátszószerkesztő: Perecz Árpád vágó: Hargitai Fanni adásrendező: Gerendás Bálint grafika, animáció: Pálos Emma, Farkas Szandra hangutómunka: Irsik Bence videótechnikus: Stollmayer Balázs hangmérnök: Bíró Kristóf kommunikáció: Zsoldos Mirjam, Gál Borbála gyártásvezető: Karsai Anna felelős szerkesztő: Puskár Krisztián 01:45 - Milyen önpusztító tartalmak vannak a TikTokon? 04:53 - A nyúlüreg-hatás 09:50 - Az öngyilkosság romantizálása 12:50 - Érzelmi fertőzés 14:46 - Felelősek-e a közösségimédia-platformok? 18:07 - Romló egészségügyi trendek 21:20 - Mit kezdjünk a minket körülvevő fájdalommal? 24:19 - Mi a teendő: tiltás vagy korlátozás? Felhasznált irodalom: American Academy of Pediatrics (2021). AAP-AACAP-CHA declaration of a national emergency in child and adolescent mental health. Amnesty International (2023). Driven into Darkness: How TikTok’s ‘For You’ Feed Encourages Self-Harm and Suicidal Ideation. Amnesty International. Amnesty International (2025). Dragged into the Rabbit Hole: New Evidence of TikTok’s Risks to Children’s Mental Health. Amnesty International. Barnes, C. et al. (2026). Assessing early effects of Australia’s Social Media Minimum Age Act on adolescents’ social media use: observational study. Bertuccico, P. et al. (2025). Age- and sex-patterns of suicide trends in Europe: 1990–2022 comparative analysis of official WHO mortality data. European Psychiatry. Brown, R. C. et al. (2018). cutting: Non-suicidal self-injury (NSSI) on Instagram. Psychological Medicine. Bursztyn, L. et al. (2026). Why Bans Fail: Tipping Points and Australia’s Social Media Ban. Curtin, S. C., & Garnett, M. F. (2023). Suicide and Homicide Death Rates Among Youth and Young Adults Aged 10–24: United States, 2001–2021. NCHS Data Brief. Grant-Allen, G. et al. (2025). Self-Harm and Suicide-Related Content on TikTok: Thematic Analysis. Journal of Medical Internet Research. Haidt, J. (2024). The Anxious Generation: How the Great Rewiring of Childhood Is Causing an Epidemic of Mental Illness. New York: Penguin Press. Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány (2024). Gyermekjogi jelentés 2024. Keles, B., McCrae, N., & Grealish, A. (2020). A systematic review: the influence of social media on depression, anxiety and psychological distress in adolescents. International Journal of Adolescence and Youth, 25(1), 79–93. Kramer, A. D. I. et al. (2014). Experimental evidence of massive-scale emotional contagion through social networks. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. Ndour, A., & Foulkes, L. (2025). The romanticisation of mental health problems in adolescents and its implications: a narrative review. European Child & Adolescent Psychiatry. Odgers, C. L. (2024). The great rewiring: is social media really behind an epidemic of teenage mental illness? Nature. Ruch, D. A. et al. (2024). Suicide in US Preteens Aged 8 to 12 Years, 2001 to 2022. JAMA Network Open. Shrestha, A. (2018). Echo: The Romanticization of Mental Illness on Tumblr. The Undergraduate Research Journal of Psychology at UCLA. Tech Oversight (é. n.). Big Tech on Trial. https://techoversight.org/bigtechontrial/ Thorn (2021). Responding to Online Threats: Research Report. https://info.thorn.org/hubfs/Research/Responding%20to%20Online%20Threats_2021-Full-Report.pdf Virós-Martín, C., Montaña-Blasco, M., & Jiménez-Morales, M. (2024). Can’t stop scrolling! Adolescents’ patterns of TikTok use and digital well-being self-perception. Humanities and Social Sciences Communications, 11(1), 1–11. Legyél rendszeres támogató! https://cause.lundadonate.org/partizan/adomany Partizán webshop: https://shop.partizan.hu/ — Írj nekünk! Ha van egy sztorid, tipped vagy ötleted: szerkesztoseg@partizan.hu Bizalmas információ esetén: partizanbudapest@protonmail.com (Ahhoz, hogy titkosított módon tudj írni, regisztrálj te is egy protonmail-es címet.) Támogatások, események, webshop, egyéb ügyek: info@partizan.hu
