Új KATA jöhet 2027-től: cégeknek is lehetne számlázni, 22 millióra nőhet a keret
Alaposan átalakítaná a kormány a KATA rendszerét 2027-től. A most nyilvánosságra hozott tervezet szerint ismét katázhatnának a mellékállású vállalkozók, a nyugdíjasok és az egyetemisták, visszatérne a cégeknek történő számlázás lehetősége, az éves bevételi határ pedig 18 millióról 22 millió forintra nőne. Cserébe a főállású vállalkozók havi adója 100 ezer forintra emelkedne, a céges bevételekre pedig egy új, 15 százalékos szabály vonatkozna. Megnéztük, pontosan mit tartalmaz a törvénytervezet – és azt is, hol vannak benne a kevésbé látványos, de annál fontosabb részletek.
Az elmúlt hónapokban rengeteg elképzelés, kamarai javaslat és szakértői számítás jelent meg arról, hogyan alakulhat át ismét a kisadózó vállalkozások tételes adója. Október 6-án azonban új szakaszba lépett a történet: a Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló új törvény tervezetét. A dokumentumot október 14-ig lehet véleményezni, így a következő hetekben még változhatnak a részletek.
Ez azért fontos, mert a mostani szabályok 2026-ban még változatlanul érvényben maradnak. Jelenleg a KATA-t főszabály szerint csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja, a havi tételes adó 50 ezer forint, az éves bevételi keret 18 millió forint, és – a taxis személyszállítás speciális kivételétől eltekintve – kifizetőtől, vagyis például cégtől vagy más szervezettől érkező bevétel megszünteti a kataalanyiságot.
A legnagyobb változás: visszatérhet a céges számlázás
A 2022-es KATA-szigorítás talán legnagyobb változása az volt, hogy a vállalkozók gyakorlatilag csak magánszemélyektől szerezhettek bevételt. Ez rengeteg olyan szabadúszót és kisvállalkozót terelt át az átalányadózásba, aki cégeknek is dolgozott.
A mostani tervezet ezt alapjaiban változtatná meg.
Az új KATA-ban ismét lehetne cégeknek, szervezeteknek, más egyéni vállalkozóknak és külföldi kifizetőknek is számlázni. A rendszer azonban nem egyszerűen visszahozná a 2022 előtti modellt: a céges bevételekre külön adózási mechanizmust vezetnének be.
A kifizetőtől származó bevétel 15 százalékát kellene kiszámítani, ebből azonban le lehetne vonni az adott évre fizetendő tételes KATA összegét. Csak a fennmaradó részt kellene kiegészítő adóként befizetni.
Ez elsőre bonyolultabban hangzik, mint amilyen valójában.
Egy egész évben főállású katás 2027-ben havi 100 ezer, vagyis évi 1,2 millió forint KATA-t fizetne. Mivel 8 millió forint 15 százaléka pontosan 1,2 millió forint, évi 8 millió forintos céges bevételig nem keletkezne további kiegészítő adó.
Mellékállásban havi 50 ezer, azaz évi 600 ezer forintos tételes adóval ugyanez a határ 4 millió forint céges bevétel lenne.
Például egy főállású katás vállalkozónak:
| Éves céges bevétel | 15% | Éves KATA | További kiegészítő adó |
|---|---|---|---|
| 4 millió Ft | 600 000 Ft | 1 200 000 Ft | 0 Ft |
| 8 millió Ft | 1 200 000 Ft | 1 200 000 Ft | 0 Ft |
| 10 millió Ft | 1 500 000 Ft | 1 200 000 Ft | 300 000 Ft |
| 15 millió Ft | 2 250 000 Ft | 1 200 000 Ft | 1 050 000 Ft |
| 20 millió Ft | 3 000 000 Ft | 1 200 000 Ft | 1 800 000 Ft |
A kiegészítő adót nem havonta, hanem az éves bevallással együtt, főszabály szerint a következő év február 25-ig kellene megállapítani és befizetni.
18 helyett 22 millió forintos bevételi keret jöhet
Szintén jelentős változás lenne, hogy az éves KATA-bevételi keret 18 millió forintról 22 millió forintra emelkedne. A határ feletti bevételrészre továbbra is 40 százalékos különadó vonatkozna.
Fontos azonban, hogy a KATA bevételi kerete nem azonos az áfa alanyi adómentességének értékhatárával. A két szabályt külön kell kezelni; attól, hogy valaki jogosult lehet a KATA-ra 22 millió forintos bevételig, az áfastátuszát külön kell vizsgálnia.
Visszatérhet a mellékállású KATA
A tervezet másik nagy változása, hogy nem kizárólag főállású vállalkozók választhatnák az adónemet.
Újra bekerülhetnének többek között azok, akik legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkoznak, a nyugdíjasok, a nappali tagozatos diákok, illetve több más, a törvényben meghatározott csoport.
2027-ben két havi tétel lenne:
- főfoglalkozású kisadózó: havi 100 000 forint;
- nem főfoglalkozású kisadózó: havi 50 000 forint.
2028-tól azonban ezek már nem fix összegek lennének. A főállású KATA mértékét az előző év eleji minimálbérhez és a társadalombiztosítási, illetve szociális hozzájárulási adó kulcsához kötnék, míg a nem főállású tételt a minimálbér és az SZJA-kulcs alapján számítanák. Ez azt jelenti, hogy a KATA összege a jövőben automatikusan követhetné a bérek és részben az adókulcsok változását.
Nem tér vissza teljesen a „régi KATA”
A tervezet egyik lényeges eleme, hogy a céges számlázás engedélyezése mellé olyan korlátokat építenének be, amelyekkel a korábbi, munkaviszonyt helyettesítő KATA-konstrukciókat próbálnák kiszűrni.
Az egyik legerősebb szabály szerint megszűnne a KATA, ha egy vállalkozó az adott évben a teljes bevételének legalább 50 százalékát ugyanattól a kifizetőtől – illetve annak kapcsolt vállalkozásaitól – szerzi meg.
Ez különösen fontos lehet például olyan szabadúszóknál, akik gyakorlatilag egyetlen nagy ügyfélnek dolgoznak.
Még szigorúbb szabály vonatkozna a saját munkáltatóra. Ha valaki a munkáltatójától kapna vállalkozói bevételt, vagy a munkaviszonyának megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójának számlázna, a KATA-alanyiság már a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnne. A szabály a munkáltató jogutódjára és kapcsolt vállalkozására is kiterjedne.
Ingatlan-bérbeadás mellett továbbra sem lenne szabad az út
A normaszöveg egy kevésbé látványos korlátozást is tartalmaz. Nem választhatná az új KATA-t az, aki az adott évben a 68.20-as ÖVTJ-kód alá tartozó, saját vagy bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből bevételt szerzett. Ha ilyen bevétel már KATA-alanyként jelenne meg, az az adóalanyiság megszűnését eredményezné.
Mi történik azokkal, akik most is katások?
Itt van a tervezet egyik legérdekesebb részlete – és egyben egy olyan pont, amelyet a kormányzati kommunikáció első olvasásra könnyen félreérthetővé tehet.
A kormány összefoglalója szerint azoknak, akik kizárólag magánszemélyeknek számláznak, 2027-ben átmenetileg havi 75 ezer forintos KATA lenne elérhető.
A normaszöveg azonban ennél pontosabb feltételt tartalmaz.
A jelenlegi KATA szabályait 2028 végéig csak az folytathatná, aki 2026. december 31-én már KATA-alany, és az adóalanyisága ezt követően sem szűnik meg. Ebben az átmeneti rendszerben 2027-ben havi 75 ezer forintot, 2028-ban pedig havi 100 ezer forintot kellene fizetni.
Vagyis egy 2027-ben újonnan belépő vállalkozó attól még nem kerülne automatikusan a 75 ezres kategóriába, hogy kizárólag magánszemélyeknek számláz. Főállású új belépőként a tervezet szerint havi 100 ezer forintos új KATA vonatkozna rá.
A régi rendszerben maradók ugyanakkor továbbra sem számlázhatnának cégeknek. Ha mégis ilyen bevételük keletkezik, lehetőségük lenne rövid határidővel áttérni az új KATA-ra.
2029. január 1-jén a megmaradt régi KATA-alanyok automatikusan átkerülnének az új rendszerbe, hacsak előtte nem jelzik, hogy más adózási módot választanak.
A magasabb KATA magasabb ellátási alapot is hozna
A jelenlegi KATA egyik régóta kritizált pontja, hogy a kedvező havi adóhoz rendkívül alacsony társadalombiztosítási ellátási alap társul. A NAV 2026-os szabályai szerint ez jelenleg havi 108 ezer forint.
Az új rendszerben a főállású kisadózó biztosítottnak számítana, és 2027-ben havi 317 ezer forint lenne az ellátások számításának alapja. 2028-tól ez az adott évi minimálbérhez igazodna. A nem főállású KATA önmagában továbbra sem teremtene biztosítási jogviszonyt.
A jelenlegi, átmenetileg fennmaradó KATA esetében az ellátási alap 2027-ben 161 ezer, 2028-ban pedig 215 ezer forintra nőne.
Ez azt jelenti, hogy a magasabb havi közteherért cserébe a táppénz, bizonyos családtámogatási ellátások és később a nyugdíj számításának alapja is lényegesen magasabb lehetne.
Egyszerű maradna, de valamivel több nyilvántartással
Az új KATA továbbra is jóval egyszerűbb adminisztrációt kínálna számos más vállalkozói adózási formánál, ugyanakkor a céges számlázás miatt a bevételi nyilvántartásban külön meg kellene jelölni, hogy egy bevétel kifizetőtől származott-e, és ilyen esetben a kifizető adatait is rögzíteni kellene.
Az éves bevallásban külön kellene feltüntetni a kifizetőktől származó bevételt, a 22 milliós keret feletti 40 százalékos különadót és az esetleges 15 százalékos kiegészítő adót.
Honnan jött az új modell?
A KATA ismételt átalakítása nem októberben kezdődött. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már tavasszal jelezte, hogy támogatna egy ismét szélesebb körben elérhető, de a visszaélésekkel szemben védettebb rendszert. Júniusban az MKIK egy részletes vitaanyagot is eljuttatott a kormánynak, amely öt különböző KATA-modellt vizsgált.
A modellek között szerepelt a céges számlázás részleges vagy teljes visszaengedése, a sávos adózás és különböző kiegészítő adók alkalmazása is. A mostani kormányzati tervezet nem egy az egyben másolja ezeket, de több elemében ugyanabba az irányba indul el: szélesebb jogosulti kör, B2B-számlázás és külön szabályok a munkaviszony helyetti vállalkozás visszaszorítására.
A költségvetésen is nyerhetne a kormány számításai szerint
Érdekes részlet található a Pénzügyminisztérium tervezethez mellékelt hatásvizsgálatában is.
A dokumentum a vizsgált időszakra 215 milliárd forintos egyenlegrontó, ugyanakkor 275 milliárd forintos egyenlegjavító hatással számol. A kettő eredőjeként az elfogadott költségvetéshez képest 60 milliárd forintos pozitív egyenleghatást tüntet fel a következő évekre. A hatásvizsgálat szerint a változás a kkv-k versenyképességét is javítaná és a foglalkoztatás növekedéséhez is hozzájárulhatna. A nyilvánosságra hozott egylapos dokumentum ugyanakkor nem részletezi teljes mélységében az ezek mögött álló számításokat.
Akkor most kinek lehet jó az új KATA?
Erre még korai végleges választ adni, de a tervezetből már kirajzolódik, hogy mely vállalkozói csoportok előtt nyílhat újra ez az adózási forma.
Különösen érdekes lehet azoknak a szabadúszóknak, informatikusoknak, marketingeseknek, grafikusoknak, tanácsadóknak, oktatóknak vagy más szolgáltatóknak, akik a 2022-es szabályváltozás miatt azért estek ki a KATA-ból, mert cégeknek dolgoznak.
Szintén új lehetőséghez juthatnak azok, akik teljes állás mellett vállalkoznak, továbbá a diákok és a nyugdíjas vállalkozók.
A döntést azonban nem pusztán a havi 50 vagy 100 ezer forintos összeg alapján érdemes majd meghozni. A céges bevételek nagysága, az ügyfélkoncentráció, a 15 százalékos kiegészítő adó, az áfaszabályok, valamint az átalányadóval való összehasonlítás együtt határozza meg, melyik konstrukció kedvezőbb.
Mikortól élhet?
A törvénytervezet szerint az új KATA-t 2026. december 1-jétől lehetne bejelenteni, 2027. január 1-jei kezdéssel. Maga az új adórendszer fő szabály szerint 2027 elején indulna.
De a legfontosabb mondat jelenleg ez: mindez még tervezet.
A társadalmi egyeztetés október 14-ig tart, utána következhet a véglegesített törvényjavaslat és az országgyűlési eljárás. A most ismert összegek és feltételek tehát még módosulhatnak.
A PandaPress ezért a folyamat következő állomásait is követni fogja.
Forrásmegjelölések
- Pénzügyminisztérium — Társadalmi egyeztetés a KATA törvényjavaslatáról
- Kormány — Kormányzati összefoglaló a tervezett változásokról
- NAV — KATA 2026 tájékoztató
- MKIK — Vitaanyag a KATA újraszabályozásáról